Kedves Tibi atya

 

Kedves Tibi atya,

 

Az ábécé első betűje az „A”, amit gyakran nevezünk alfának – a kezdet jelképe. Engedje meg, hogy egy kísérletről számoljak be, amely végül több lett puszta próbálkozásnál.

Volt egy törekvésem: szerettem volna a Tóth Árpád sétányt családiassá tenni.

A helyszín tehát: a Budai Vár, a Tóth Árpád sétány.

A történet mintegy 15 évvel ezelőtt kezdődött. Akkoriban naponta kétszer-háromszor is sétáltam ott. Mindenkinek köszöntem – úgy, ahogy falun szokás. Senki nem köszönt vissza. Én mégis folytattam a köszönést.

A külföldiek visszaköszöntek: „Schön tage!” – Szép napot kívántak. És lassan, de biztosan, a helybeliek is elkezdték viszonozni a gesztust. Előbb csak biccentettek, majd megszólítottak. Később beszélgetések indultak.

Ma már barátaim is vannak a sétányról. Hívnak, én is őket. Érdeklődnek felőlem – különösen most, hogy mozgássérült lettem, és ritkábban tudok feljutni sétálni.

Tanulság: el kell kezdeni. Az első lépés talán kicsi – egyetlen köszönés –, de világokat nyithat meg.

Üdvözlettel és tisztelettel,

Erdősi Gyula

Tibi atya egy magyar internetes mémfigura és márka, amely 2013 körül indult egy Facebook-oldalként. Az oldal mögött álló karakter egy alkoholista, szókimondó, cinikus pap, aki sötét humorral és társadalomkritikával kommentálja a világ eseményeit, főként a fiatalok életmódját és a közéleti történéseket.

A karakter stílusát a következők jellemzik:

● Ironikus és szarkasztikus megjegyzések az életről, vallásról, politikáról és bulikultúráról;

● Alkoholizmus humoros központi elemként (a figura gyakran részeg, borospohárral ábrázolt „atya”);

● Erős közösségimédia-jelenlét, elsősorban Facebookon és Instagramon;

● Popkulturális mémek és szóviccek posztolása.

A projekt később túlnőtt a közösségi médián:

● Saját ruhamárkája lett („Tibi atya brand”);

● Megnyitották „Humbák Művek” nevű szórakozóhelyüket Budapesten;

● Könyveket is adtak ki a nevével;

● Többször vállalt közéleti állásfoglalást, gyakran kritikus hangon.

A mögötte álló csapat sokáig névtelenségben maradt, de idővel ismertté vált, hogy a projektet fiatal magyar kommunikációs szakemberek és jogászok indították (pl. Herczeg Zoltán neve is felmerült a sajtóban).

A „Tibi atya” jelenség egyfajta kortárs kulturális tükör is: egyszerre gúnyolódik a társadalmi visszásságokon, és ironikusan reflektál a magyar közéletre és fiatalságra.